na de kié az iskola?

A makói iskolaigazgató Rója István leváltása jó nagy port kavart, el is szaladt hozzá Botka, hogy legyen már inkább MSZP jelölt...vagy ott van Horváthné Kunstár Andrea Algyőn. Az önkormányzat, a szülői munkaközösség és a tantestület kifejezett akarata ellenére is dr. Gondáné Pál Ildikó pályázatát minősítette sikeresnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Algyői Fehér Ignác Általános Iskolában. 

Volt már az ügyben tüntetés, sajtómegjelenés – de úgy tűnik, a szokásos kifárasztással dolgozik a helyi elit.

Az is megdöbbentette a szülőket, amikor a frissen delegált igazgatónő egyik újságnak azt nyilatkozta, hogy „bevitték a politikát az iskolába”, vélhetőleg nem önmagára gondolt, holott ő vitte be azt, privát kapcsolatait felhasználva előléptetéséhez: sejthető, hogy közeli rokon van szakminisztériumban. Meglepő véletlen, hogy korábban nem is dolgozott gyerekek között, és pont akkor kezdte a közoktatás vezetői szakvizsgát, amikor a 2015-ben kiírt vezetői pályázat szerint szükség volt arra. Akkor ugyan pályázatát elutasították, de vele együtt a 20 éve sikeres munkát végző igazgatónak is mennie kellett. A második pályázati körben még két helyi tanárnő is beadta a pályázatát Gondáné mellett, mindhárom pályázat indoklás nélküli elutasítást kapott. Akkor megbízták Horváthné Andreát, de többen úgy vélik, a megbízás időtartama is úgy lett meghatározva, hogy mire Gondáné Ildikó végzettsége meglesz, éppen „véletlenül” akkor járjon le a megbízása.

Gondáné úgy pályázta meg harmadik körben az algyői iskolaigazgatói állást, hogy akkor már nem is dolgozott ott, mivel 10 hónapnyi munka után egy másik tankerület általános iskolájában kereste boldogulását.

Számos helyen történik hasonló atrocitás országszerte – már nem csak jól fizető politikai pozíciókban -, és az eltávolított szakemberek úgy érzik, hogy bármit tesznek az el nem fogadott döntések ellen, nem érnek el semmit. Jogi lehetőség a fellebbezésre ebben az ügyben sincs, mert a minisztérium jogkörébe utalt a döntés. Hiába lóg ki a lóláb, nincs akihez a méltánytalanság és a politikai befolyásoltság miatt fordulni lehetne.

Mindenhol az a tapasztalat, hogy a tiltakozókat, a tüntetőket kifárasztják. Tulajdonképpen a fárasztással nyernek: apátiába süppedt tanárokkal és szülőkkel bio-robotokat neveltetnek.

Na de a sok döbbenet, fáradozás, tiltakozás és konspiráció közepette ki foglalkozik a nebulókkal? Nem sokban különbözik a BME GTK-s 40 tanarának egyidejű felállása, bár ott a szakmai rivalizálás és tiszteletlenség is szerepet játszott. A mérnök különbnek hiszi magát a közgazdásznál, a közgazdász magát a bölcsésznél és a végén megint a tanulók szívnak. Mert az acsarkodás még soha nem vezetett az oktatás színvonalának emelkedéséhez - szerintem.